BLOG

A Seeker of Truth... or Happiness?

2010-12-22 16:26 szerda#

Valahol útközben elfelejtettem, hogyan kell önmagamat szeretni.

Furcsa, hogy egyszerre nem is tudnám megmondani, mitől van ez. Megint fonákjára fordultak a dolgok, mint anno azzal a hosszan szenvedős BMX-üggyel, amikor pont akkor estem két szék között a pad alá, amikor már azt hittem, hogy biztonsággal rajta ülök azon a széken. Most is valahogy így érzem magam; ez az ötödik, utolsó évem, és én ebből négyet azzal töltöttem, hogy hiábavalóan próbáltam meg elfogadtatni magam velük. Aztán most meg valahogy már nem érdekel. Rájöttem, hogy lehet szeretni másokat úgy is, ha ők nem szeretnek engem. Nem kell kölcsönösnek lennie. Nyolc embert ajándékoztam meg, közülük csak egy volt, aki gondolt rám is (ő már tavaly is), de nem is igen számítottam rá. Valahogy nem esett rosszul. Nem esett sehogy. Örültem, hogy tetszett nekik, amit tőlem kaptak, és ez így elég is volt.

Valamiért, nem tudom, hogy miért, egyszerűen már nem számít. Már nem teperek, hogy elfogadjanak, hogy szeressenek. Eddig sosem ment, lehet, hogy ezután sem fog, nem tudom. Nem tudom, mi lesz majd jövőre, az egyetemen. Talán könnyebben megy majd, ha nem csinálom olyan görcsösen. ^^

Azt is jó lenne tudni, miért bántom folyton azt, akit a legjobban szeretek. Miért vagyok képtelen elhinni még neki is, hogy ez örökké fog tartani? Nem benne nem bízom, most már még csak nem is magamban nem bízom (hiszen eldöntöttem, hogy akarom, tehát úgy lesz alapon...), hanem egyszerűen a káoszelméletben: hogy bármikor bármi történhet, és a világ darabokra esik.

Valahogy akármit teszek, az nem jó. Ha azt mondom, csinálj amit akarsz, megbántódsz, ha megmondom mit csinálj, akkor hárpia vagyok. Ezt persze nem te mondod, hanem én érzem így. Nem tudom, mit tegyek, hogy jó legyen. Úgy érzem, hogy nem vagyok neked elég jó. De ezt te is tudod - mármint azt, hogy így érzek.

Talán egyszer majd másképp lesz. Ha megtanulom szeretni magam.

Addig szeress te, helyettem is. Az mindig segít. :)

Ow

2010-11-05 17:55 péntek#

Jaj, minden összekavarodós. Zajlik az élet, túl sok minden történik egyszerre.

Csak decemberig kell kibírni, aztán túl leszek a szalagavatón meg minden szaron, és PIHI.

A szilveszter tuti lesz Zsóval meg Reáékkal meg Dáviddal <3

Csak ne kéne magyarból emelt szinten érettségizni. Most ez minden problémám az életben. ._.

Nyárvég

2010-08-26 12:40 csütörtök#

Megint jó sokáig nem írtam semmit, de nem is nagyon történt semmi. Dáviddal elmúltunk fél évesek (ez de hülyén hangzik.), melóztunk a nyáron együtt, kicsit keveset, de az is jó fárasztó volt. Ma voltam angol osztályozó vizsgán, holnap lesz a szóbelije, japán is lett volna, de az halasztásra került (el kéne járni Anikóhoz egy kicsit, de majd ősz végén elég, addig hadd szarakodjak minden mással).

Lesz még érettségi októberben (szintén angol), énekóra, kórus, telefonos próbák, vezetés+vizsga (kérlekkönyörgömaddmeghogysikerüljönvégre), pszichiáterhez járás, meg a suli úgy amúgy. teheralattnőapálma.

Ma azt a felfedezést tettem, hogy a környezet visszaváltozása rossz irányba tereli a gondolatokat is. Lementem a Balatonra két hónapra, úgy, hogy olyan kimerültnek, stresszesnek, és világutálónak éreztem magam, hogy csak na, és visszajöttem nagyjából kipihenten, azzal az érzéssel, hogy akár még a sulit is képes vagyok elviselni. Tegnap, mikor Kaposvárról buszoztam haza, eltűnődtem rajta, hogy igazából elégedett vagyok az életemmel (ami voltaképpen elég nagy szó, mert ha ezt így képes vagyok kijelenteni, akkor az is lehet, hogy idén télen kicsit ritkábbak lesznek a rosszulléteim, mint tavaly), és hogy képes leszek önmagamként viselkedni a szokásos környezetben is, ahol eddig egyfolytában megfelelési kényszerem volt.

Aztán persze ma a vizsgáról hazafelé rájöttem, hogy ez mégsem annyira egyszerű. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindennek alávetem magam, úgy, ahogyan régebben, de feltűnt magamnak, ahogy Petráékkal beszélgettem, hogy egy kis részét még mindig visszahúzom az álarcomnak. Ez persze nem jó, de valamiért mégis úgy érzem, hogy ha teljesen önmagamat adnám, úgy, ahogy Dávidnak vagy Zsófinak vagy épp Anyának, az nekik nem felelne meg. És habár már nem arról van szó, hogy mindenáron meg akarok felelni mindenkinek, azért valamennyire mégiscsak jó lenne, ha nem lennék egyedül minden nap a közösségben, ahol időm túlnyomó részét eltöltöm (püff).

Naja. Egy hét múlva suli. Sőt, ma már csütörtök van, úgyhogy egy hét múlva már a tanévnyitón is túlleszünk.

Ja, és úgy számoltam, hogy 4 napom lesz a 2 kötelező elolvasására (amiből az Iskola a határon elképesztően borzasztóságos), mert hogy holnap még vizsga, de aztán rájöttem, hogy szombaton kirándulás a Rám-szakadékba (csak még ki kell találni hogy hogy jutok oda, mert Nóriékhoz már nem férek be), vasárnap délután Zsófizom, aztán hétfőn vagy kedden pedig Katussal találkozás. Na mindegy, a köztes lukakban majd olvasok. Úgyis gyorsan olvasok, csak ezek a nyári kötelezők most tényleg kivételesen unalmasra sikeredtek. (Azért mondom, hogy kivételesen, mert könyvekkel kapcsolatban tényleg nem vagyok sztereotipikus, csak mert kötelező, nem feltétlenül rossz. A Bűn és bűnhődés is tetszett. De ez az Ottlik... *sóhaj*)

Na, legyetek jók (ha tudtok). Juj de sablon vagyok. Majd javítok a szövegemen legközelebbre, csak már kijöttem a gyakorlatból. :D

asdfghjkléáű. szerintem.

2010-05-31 12:09 hétfő#

A fene se gondolta volna, hogy ennyire összeesek. Jó lenne tudni legalább azt, hogy mitől van.

Nincsen semmi újság, semmi jó újság. (Túl)Élem az életem, holnap osztályozó vizsga, ahol meg fogok halni, mert nem sikerült befejezni a könyvet *facepalm*, múlt héten beteg voltam, és még mindig be vagyok rekedve, ami azért vicces, mert ma meg ének vizsga van (de legalább csináltam szép vizsgalapot xD), suliból már csak 2 hét van hátra (hállelúja), de addig még van egy töri TZ, meg egy matek pótló TZ (vagy felelés, nem is tudom, mit akar a tanárnő), meg olaszt kéne fordítani, meg biztos kitalálnak még valamit, csak hogy nehogy túl kevés stressz legyen az életemben.

Egyébként meg amúgy is ez jellemző most leginkább az életemre: szétstresszelődés, széthullás, meg valami furcsa dolog, ami még sosem volt, és én depresszióra tippelek, csak nem akarok hipochondernek tűnni. Ami tuti ziher, az az, hogy nem kifejezetten normális, hogy lassan minden egyes este szarul vagyok, ha sikerül is leküzdeni, akkor se tudok rendesen aludni, és (főleg esténként, de gyakran napközben is, ami félelmetes) mindenről valami rossz dolog jut eszembe, mindig a legrosszabbra gondolok először, és mindent összekapcsolok valahogy a halállal. És aki úgy gondolja, hogy ez csak hiszti, hát, először én is azt hittem, de aztán rájöttem, hogy ez nem direkt van. Nem vagyok én mazochista, hogy magamat szopassam ilyesmivel. Egyszerűen nem tudok vele mit kezdeni. Remélem, az orvos fog tudni, több ötletem már nem volt, mint hozzá menni. Viszont nagyon szimpi, úgyhogy remélem, menni fog a dolog. :D

Ja, és még egy jó dolog az életemben, ami új: végre van együttes, ahol énekelek. :) Majd adok linket, ha lesz olyan felvételünk, amin már én is rajta vagyok, meg szólok, amikor lesz koncert (szerintem ősszel, de még nem biztos).

nagai no to chiisai no

2010-05-10 19:47 hétfő#

nincsen semmise,

japánból osztályozóvizsgára készülgetek,

fel kéne hívnom a babits gimit, hogy mikor is lesz,

nagyon sokszor vagyok rosszul, segítség kell, isten, vagy egy pszichiáter, vagy mindkettő,

jó lesz majd ott élni veled, ha alábbhagy a rettegés,

inuyashát kéne nézni,

nem is, kanjit kéne szótárazni,

fú, de rossz vagyok.

Kaparom ki magam a gödörből

2010-03-24 23:35 szerda#

Érdekes, hogy mindig akkor leszek huzamosabban jobban, amikor végre elhatározom magam, hogy keresek egy pszichiátert a rettegéseimhez.

De most jó nyugi van idebenn.

És már csak ötöt kell aludni a Tavaszi Fesztiválos koncertünkig. (Lajtha: Fríg mise és Poulenc: Stabat Mater)

Mad as Hatters

2010-03-07 12:40 vasárnap#

Sok minden történt mostanában. Kicsit több dolog, mint amit meg tudnék írni részletesen. Na meg vannak dolgok, amiket úgysem felejtek el sosem, ameddig élek.

A szakítás Tomival, az érzés, hogy milyen istenigazából önzőnek lenni, úgy dönteni, hogy a saját életemet csak saját magamért élem, és nem maradok olyasvalaki mellett, akit képtelen vagyok eléggé szeretni. Most már csak abban reménykedek, hogy nem veszítem el őt teljesen, hogy egyszer, majd, sok idő múlva, talán megkaphatom barátként. Persze, ez is önző dolog, főleg, mert úgy érzem, kegyetlen voltam, vagy talán csak kegyetlenül őszinte, hiszen nem hazudtam semmit, amit mondtam, azt gondoltam is. Szóval, mindent összevetve, nem érdemlem én meg őt barátnak. Na meg amúgy is, tipikusan a kecske meg a káposzta esete. De remélni azért szabad. Azt mindig.

Életemben először hallani, hogy „szerelmes vagyok beléd”, attól a férfitól, akit régebb óta szeretek, mint hogy Tomit egyáltalán megismertem volna. Miért alakult akkor mégis így? Azt nem tudom, nem vagyok egészen biztos benne. Na jó, dehogynem vagyok benne biztos, csakhogy ezt nem akarom leírni. Épp azért, mert erre úgyis örökké emlékezni fogok.

Hihetetlen érzés, hogy megadatik. Minden, amiben már nem mertem hinni, mert annyiszor csalódtam, egyszerre az ölembe hullik, épp azért, mert meg mertem tenni, amit kellett, még egyszer, utoljára. Még mindig azt mondom, inkább fájjon, mint, hogy ne érezzek semmit. Én nem akarok tompán élni. Úgy nem lehet; nekem sose menne. Merni kell, merni érezni, merni kilépni olyasmiből, ami már nem hoz jót, merni szeretni teljes szívből olyant, aki érdemli, akit lehet úgy igazán. Szerelemmel szeretni, úgy, hogy fájjon. Fájjon minden pillanat, amikor nincs a közelemben, amikor nem hallom a hangját, minden elszalasztott lehetőséget, hogy hozzáérjek, hogy vele legyek, hogy ott legyek, amikor szüksége van rám, hogy ott legyen, amikor nekem van, hogy merjem elárulni egyáltalán, ha szükségem van rá, és ne féljek tőle, hogy neki esetleg majd nem számít, vagy, hogy kevesebbnek tart majd miatta. Mert ő nem. Soha. Lassan talán el is hiszem. Persze kicsit könnyebb lenne, ha nem lenne ennyire messze tőlem. De csak néhány hónapot kell kibírni így. (Naná, attól, hogy ezt mondogatom magamnak, persze nem lesz könnyebb, de mégis. Az ember túlél...)

Viktor, és minden ami ő volt, amire emlékszem, és amire nem; a gyerekei, akire igen, csakhogy azóta megnőttek, megváltoztak, és már odamenni sem mertem hozzájuk; a felesége, akinek már az arcára sem emlékszem, arra sem, hogy valaha láttam volna, pedig egészen biztosan, hiszen csak hét éves voltam, amikor...; hogy milyen volt azelőtt, amire nem, mert addig sosem láttam; hogy milyen lett utána, amitől kicsként talán félnem kellett volna, mert közel hozott mindent, amitől valaha is igazán rettegtem, és mégis, egyszerűen csak sajnáltam. Ismernem kellett volna őt, talán, de valahogy nem volt rá alkalom, vagy csak túl fiatal voltam.

Temetni nehéz.

* * *

Egyébként nem nagyon van semmi. Oktatót fogok váltani, mielőtt negyedszer is vizsgázni megyek, az angol nyelvvizsga megvolt tegnap, röhejesen könnyű volt (többnyire), a fejem Dáviddal van tele, meg a szívem is, nincs kedvem holnap suliba menni, két témazáróval vagyok lemaradva, unalmas vasárnap délelőtt van (majdnem szombatot írtam, ollé, de hát a tegnap nem volt kifejezetten hétvége jellegű, az egész napom tele volt a nyelvvizsgával), Horizons-t hallgatok, és... És csak úgy vagyok. Mert néha azt is kell. Az elmúlt négy hétben egy kicsit nagyon szét voltam esve. De most jó. Most passzol minden. Legalábbis azt hiszem. Még nagyjából ki is aludtam magam. Ahogy Nóri mondaná: „Az élet szép. Még akkor is, amikor éppen ronda.” De most csak szép, és kész.

Tegnap láttam az Alice-t. Ha nem mondták volna, hogy ő az, meg nem ismertem volna Johnny Deppet. De a Mad Hatterbe szerelmes vagyok :D

hát ez ennyi volt

2010-02-09 17:50 kedd#

két év és nyolc hónap. (napra pontosan, de ez mindegy)

jó volt. de most vége van.

a múlt már megmarad, de a jövő más lesz.

még meg kell szokni, hogy nincs

és ő már nem is lesz ~

Szombati semmi

2010-01-23 15:31 szombat#

Már egész jól vagyok.

Tomi- meg Zsófihiányom van.

Meg nutellám is van, de annak örülök. xD

Ja, és befejeztem a szilveszteri bejegyzést. ^^

Irodalmat kell tanulnom, mert hátfőn már megyek, és TZ-t írunk Aranyból. (Jó drága lehet... xD oké, ez szar volt xD)

Meg meg kell csinálnom a readinget Hősnek.

Kábé ennyi így mostra...

Ági-féle lista

2010-01-21 11:43 csütörtök#

1. Hany óra van most? 15:52
2. Hogy hívnak? Verhás Eszter
4. Hány gyertya volt az utolsó szülinapi tortádon? kettő... egy egyes meg egy nyolcas
5. Mikor fújtad el őket? Ömm... amikor meggyújtottuk?
6. Van háziállatod? Három cicc, bár kettő a nagyanyámé.
7. Testmagasság? passz, 167 körül
8.Van piercinged? nincs, nem is akarok (csak még egy lukat az egyik fülembe)
9.Van tetoválásod? nincs de lesz... talán...
10. Mennyire kedveled a munkádat/sulidat? Néha igen, néha nem. Alapvetően igen, csak tanulni ne kellene (lol)
11. Születési hely? Budapest
12. Jelenlegi lakóhely? Budapest
13. Kedvenc úticél? Most épp Prága, mert oda megyek legközelebb, február elején ^^
14. Jártál mar Afrikaban? nem is szeretnék különösebben
15. Tekertél már be valakit WC-papirral? nem...
16. Tekertek már be WC-papírral? nem xD csak a hóba nyomott bele két srác... illetve azt is csak szerették volna, de nem hagytam. :P
17. Életed legnagyobb őrültsége? Hmm... nem emlékszem.
18. Ért már autóbaleset? Nem.
19. Ropi vagy chips? Chips
20. Kétajtós vagy négyajtós verdád van? Még egyik se.
21.Kavé vagy Cappuccino? Kávé.
22. Salátaöntet v. Zöldség? Zöldség.
23. Paradicsom, karfiol? Paradicsom.
24. Milyen színű zoknit hordasz? Most épp lila csíkosat
25. Mi a szerencseszámod? 16. Én is akkor születtem, anya is, Nóri is, majdnem Zsófi is xD
26. Kedvenc filmed? Lovagregény, talán. És Értelem és érzelem, és Illatszertár, és még valami amit anyáékkal néztem de marhára nem jut eszembe, hogy mi volt az.
27. Kedvenc napod? Szombat, mert még van egy nap a hétvégéből.
28. Mi most épp a kedvenc (zene)számod? Egy meditációs zene, amit Matyi mutatott és az istennek se találom YouTube-on, Shaman King meg Mukou Hadan OST-zenék, Girugämesh mindenfélék... sokminden. ^^
29. Milyen fogkrémet használsz? fú, sose tudom megjegyezni a nevét, valami A betűs.
30. Melyik könyvet olvastad legutóbb? Az utolsó kínai császárné.
31. Kedvenc (vágott-) virágod? írisz
32. Kedvenc dolgod? az írós füzeteim
33. Kedvenc gyorséttermed? a bosnyák téri Nyuszi :D
34. Kedvenc italod? 100% narancslé... gintonic :P
35. Elsőre sikerült a jogsid? nem -.-
36. Erősséged mások meghallgatása? igen.
37. Gyengéd vagy? igyekszem :)
38. Milyennek látod magad 10 év múlva? Jó kérdés... férjnél, 1-2 gyerek, 1-2 regény meg novelláskötet (azt is el kéne kezdeni már), nyelvsuli vagy gimnázium.
39. Melyik kifejezéseket használod túl gyakran? Angolul "seriously", magyarul gőzöm sincs :D
41. Mikor van nálad pizsamaosztás? hümm, 10-11
44. Most mennyi a pontos idő? 16:03


+1. Szemed színe? kék
+2. Hajad színe? eredetileg szőke, most épp vörös
+3. Kedvenc ételed? na azt nem tudom
+4. Kedvenc szó/kifejezés? azt se
+5. Neked mi az életcélod? Család, két gyerek, nyelvvizsgák, tanítás, könyvkiadás, esetleg egy lemez, talán, ki tudja...
+5. Kedvenc fagyifajtád? Csokivanília... nem tudok dönteni XD
+6. Ki küldte ezt neked? Lenyúltam Ágitól. ^_^
+7. Mi a legkellemetlenebb dolog, amit az emberek tőled kérdeznek? Hány éves vagy? (ez a kérdés általában koromból fakadó lenézéssel párosul, ezért irritál...)
+8. Mit láttál utoljára moziban? Avatar
+9. Van barátod/barátnőd? van.
+10. Legutoljára használt drog? sose drogoztam, nem is akarok... a cigi számít?
+11. Mitől félsz legjobban? elveszítem a számomra fontos embereket
+12. hány levelezőtársad van? tyű, sok. :)
+13. Ha megváltoztathatnál valamit magadon, mi lenne az? Nem mondom meg... elég ha a pasim tudja. XD
+14. Bungee-jumpingoltál már? Nem, nem is akarok.
+15. Szegted már meg a törvényt? Előfordult, de semmi komoly.
+18. Kivel telefonáltál utoljára? Mesivel (nagynéném). Fú, de meglepődött amikor kiderült, hogy nem akarok tőle semmi konkrétat, csak beszélgetni... lol.
+19. Mi jut róla először eszedbe? Hmm... egy tigris. Meg az öcsém. :D
+20. Szüleid keresztneve? Péter, Judit
+21. Kedvenc parfümod/illatod? Summer White
+22.Mikor voltál utoljara kórházban? Látogatás is számít? Akkor tavaly április. Ha nem, akkor nem emlékszem, talán amikor kivették a mandulámat.
+23.Táncoltál mar szökőkútban? igen :D
24. Milyen sportokat szeretsz/veszel részt bennük? tenisz meg korcsolya, meg síelés is néha. ja és röpi. de nem nézek sportot a tévében, nincs rá időm.
+25.Szereted a főnöködet? mármint az ofőmet? nem különösebben.
+26. Mi az az emberi tulajdonság, amit nehezen fogadsz el? kétszínűség. habár néha el kell gondolkoznom rajta, én nem vagyok-e az...
+27. Milyen pózban alszol? oldalamon, felhúzott térddel (mert ha kinyújtózom, kilógok a paplan alól).
+28. Nehezen ébredsz reggel? jaj, nagyon -.-
+29.Mit fogyasztasz elsőként reggel? tejeskávét
+30. Kinyitod a csapot, amikor idegen helyen pisilsz? Minek? O_o
+31. Mi az, amiért bármit megadnál? hogy a nagyanyám megérje a dédunokáit.

Kíváncsi vagyok, hányan vettétek észre, hogy a + kérdések között két darab 5-ös van. :D

Randumb~

2010-01-20 11:29 szerda#

Most már hivatalos: új zeneszerelem: Owl City.

Azt álmodtam, hogy ma van Nóri meg Cili bulija. (Ami egyébként felbruár 13.-án lesz.) Elmentem, de rossz volt, mert nem volt hangom, és zuhogott az eső és pici volt a lakás, és mindenki unatkozott, és valami hülye társast játszottunk, de Cili folyton elaludt.

Röhögtem volna rajta reggel, ha nem lennék olyan szarul, hogy röhögni se tudjak. Még annyi hangom sincs. Reggel csak suttogni tudtam, Anya azt hitte szórakozom vele. -.- Kíváncsi vagyok hány ember lenne aki megismeri a hangomat a telefonban. XD

You would not believe your eyes
If ten million fireflies
Lit up the world as I fell asleep

'Cause they'd fill the open air
And leave teardrops everywhere
You'd think me rude
But I would just stand and stare

I'd like to make myself believe
That planet Earth turns slowly
It's hard to say that I'd rather stay
Awake when I'm asleep
'Cause everything is never as it seems

'Cause I'd get a thousand hugs
From ten thousand lightning bugs
As they tried to teach me how to dance

A foxtrot above my head
A sock hop beneath my bed
A disco ball is just hanging by a thread

I'd like to make myself believe
That planet Earth turns slowly
It's hard to say that I'd rather stay
Awake when I'm asleep
'Cause everything is never as it seems
When I fall asleep

Leave my door open just a crack
(Please take me away from here)
'Cause I feel like such an insomniac
(Please take me away from here)
Why do I tire of counting sheep
(Please take me away from here)
When I'm far too tired to fall asleep

To ten million fireflies
I'm weird 'cause I hate goodbyes
I got misty eyes as they said farewell

But I'll know where several are
If my dreams get real bizarre
'Cause I saved a few and I keep them in a jar

I'd like to make myself believe
That planet Earth turns slowly
It's hard to say that I'd rather stay
Awake when I'm asleep
'Cause everything is never as it seems
When I fall asleep

I'd like to make myself believe
That planet Earth turns slowly
It's hard to say that I'd rather stay
Awake when I'm asleep
'Cause everything is never as it seems
When I fall asleep

I'd like to make myself believe
That planet earth turns slowly
It's hard to say that I'd rather stay
Awake when I'm asleep
Because my dreams are bursting at the seams

Prága, Bécs, Seattle...

2010-01-18 20:09 hétfő#

Kár, hogy nem vagyok jó földrajzból. Általában nem szokott érdekelni, de néha sajnálom.

Néha úgy megnézném a világot.

Február első hétvégéjén megyünk Prágába, és meglátogatom Dant. Aww de jó lesz.

Amúgy nincs is semmi mostanában (és úgyis alig olvasnak XD). Kicsit meg vagyok fázva. Igazából többet vagyok rosszul mint beteg, szóval a legtöbb az nem komoly dolog, csak szeretek rinyálni, úgy látszik. xD

Azon gondolkozom, hogy mindent összevetve sokkal magányosabb lehetsz, mint én. Én már megszoktam, hogy hatalmas a családom, neked meg alig van egy valaki, és még az sem olyan, mint lehetne. Mondj akármit, máig pontosan tudom, mit láttam benned anno, három és fél évvel ezelőtt, amikor megszerettelek. Kicsit talán átalakult ez az érzés azóta, de nem lett sem kevesebb, sem kevésbé erős. És azt szeretném, hogy boldog legyél. Nekem azonban nincsenek ehhez eszközeim... és nem tudom, kifogás-e, hogy olyan messze vagy tőlem.

Talán mostanra elég, ha tudod, hogy én mindig itt vagyok, ha kellek. Még ha néha összefolynak a napok, és nem emlékszem, mit mokor mondtál, még ha néha meg is haragszunk egymásra apróságokért. Ami számít, az nem változik.

Változni csak a világgal - a szeretteiddel - együtt szabad.

Ezt a két zenét most a hangulatért, meg Adam Young-ért, mert azt hiszem, ő most az új favorit. (Ezért éri meg FFNet-en olvasni. xD)

Ja, és az elsőt Zsófinak, mert Bécs... *nosztalgia-hangulat* Kéne menni megint... úgy, ahogy akartuk, ketten, adventkor, sokáig.

Szilveszter Nóri style

2010-01-01 19:24 péntek#

(mert milyen snassz lenne már azt írni, hogy 2009-2010 szilveszter, meg különben is :D)

Új évi fogadalmaim legjelentősebbike (nem ér röhögni), hogy ezentúl, ha meg akarok őrizni valami jelentős eseményt, akkor leírom részleteiben, mert aztán meg csak elfelejteném. Arról nem is beszélve, hogy visszaolvastam néhány bejegyzést 2008 elejéről, és többször is volt, hogy gőzöm nem volt róla, kinek is írtam, vagy miről, vagy miért. Csak gondolathalmazok, hangulatok... azok is jók valamire, de azért jó lenne az eseményekre is emlékezni.

Szóval, tegnap este... Tomi hétre jött, illetve fél nyolcra, bár tagadja, hogy késett volna, de ez nagyjából lényegtelen. Sütöttem sajtos kockát (na jó, nem füllentünk, akartam sütni, aztán mire hozzáláttam volna, Anya már megcsinálta xD úgyhogy én csak bepakoltam a tepsibe azt jólvan), aztán fél kilenc tájban elindultunk. Negyed 10-re értünk az Örsre, Nóriék már 9 óta ott voltak, de kellett még vagy 5 perc, amíg észre is vettük egymást... neembaj, rég találkoztunk, satöbbi.

Zoliék felé menet a villamosmegállóban még fagytunk egy kicsit, amíg Ciliék odataláltak, aztán majdnem megsüketültem, mert egy emeleti ablakból közvetlen mellénk dobtak egy petárdát, akkorát pukkant, hogy még fél óráig fájt a bal fülem. -.-

Zoliéknál sötét, UV-fény (amitől mindenkinek minden elképzelhető és elképzelhetetlen ruhadarabja világítani kezdett), és hatalmas füst fogadott, amitől elég rövid idő alatt rosszul is lettem. Szerencsére éjfél után már ki lett kapcsolva, úgyhogy az éjszaka nagy része azért fulladásmentesen telt, de maradjunk annyiban, hogy ezért a partyfüstért nem vagyok oda.

Az este 10 és éjfél közötti idő leginkább iszogatással meg billiárdozással telt (bár én meg Tomi nem nagyon ittunk, Csaba nagyon erős cuccot kevert), aztán éjfélkor felmentünk a tetőre. Kábé három méternyi helyen ácsorogtunk úgy tizenöten, néztük a tüzijátékot, fehér meg vörös pezsgőt ittunk, Zoli időről időre belevakuzott a szemünkbe, és a pofánkba esett az eső. A szilveszteri dudát, amit még az Örsön vettünk, sikeresen lent felejtettem a szatyorban, úgyhogy azt csak másnap hajnalban fújogattuk még egy kicsit hazafelé menet, de nem baj, ez eláll, majd jövőre megint. Bár ez is elég halláskárosodásgyártó, de évente egyszer belefér.

Éjfél után kezdtek a dolgok még viccesebbé válni, bár most (így január 22.-én folytatva a bejegyzést) már nincs mindenről kristálytiszta emlékem: Csillával beszélgettem sokat, meg Nórival és Erikával ültünk a bárpult mellett, és furcsa, de Nóri részegen is kábé ugyanolyan, mint józanon, csak a mozgáskoordinációja szétcsúszik egy kicsit, és nagyobb lendülettel ölelgeti az embereket. Nem mintha nekem ez ellenemre lett volna xD Aztán volt még éneklés a részemről (ez is érdekes volt, nem gondoltam volna hogy ennyire tetszeni fog bárkinek is), meg táncolás is, bár az nem olyan sok, Gabi meg Cili hastáncolt (bár Cili elég vonakodva), ültünk a földön egy kupacban, aztán kihúztuk a kanapét, és azon döglöttünk egy kupacban, aztán úgy hajnal felé már ez volt az általános elfoglaltság: sorbafekvés. Érdekes képek is készültek, Erika, Tamás, Nóri, én, meg Tomi egy sorban, én Nóri vállán alszom, Tomi az én hátamon, Tamás keze Nóri hasán, és úgy összességében véve érdekesen nézünk ki.

Nóri hétig maradni szeretett volna, aztán hatkor elráncigáltuk, hétkor már majdnem otthon voltunk, azt hiszem, a Mexikói út táján járhattunk Tomival (mondtuk is, hogy de jó, hogy nem csak akkor indultunk el xD). Öt óra tájtól én már nem sokat érzékeltem a külvilágból, azt hiszem, fél öt körül alhattam el először, de utána még fél órán keresztül Nóri ötpercenként megbökött, hogy "ne aludj!", aztán öttől hatig már hagyott, hatkor meg eljöttünk.

Itthon meg bealudtunk Tomival, aztán felkeltem fél 3-kor, és azt hittem, hogy 10 óra van. Csodálkoztam is, miért kérdi anyám, hogy akarok-e ebédelni. :D Aztán megnéztem az órát.

Összességében véve rég volt ilyen jó szilveszterem, azt hiszem (talán a 2006/7-es vetekedik még vele, csak azt meg beárnyékolja a tény, hogy Dani azóta eltűnt, Zsófi meg mostanában nemigen ér rá.

Na mindegy, egyszer majd túlleszünk a rohanáson is. Én úgy érzem, hogy jó évem lesz. :)

writ írta

2009-12-31 14:44 csütörtök#

Nem tudom, mit dobbant meg bennem ez a zene, de... De nagyot szól. Úgy 1:15 tájékán főleg.

Este buli lesz. Még sütnöm kéne. És tanulnom. És befejezni az ajándékaimat.

De én hülye vagyok, és már megint prokrasztinálok. :D

És erről a szóról most már mindig Joel fog eszembe jutni, meg a kicsit bolond de tündéri mamája, Robin. ("Nobody ever asked me to procrastinate the procrastination for them... but well, of course.") ^^

Szóval az a lényeg, hogy kéne ebédelni valamit (ami nem spárga, mert az nem ízlett), és nem brassói (mert abból meg már nincs, sajnos, pedig milyen finom volt!), hanem... hmm, vajas kenyér lesz ebből, mert én most neki nem állok főzni. Akkor már inkább megsütöm a Dédi féle sajtosat, csak még rá kellene jönnöm, hogy hogyan kell, anya meg alszik.

Na mindegy, még van 7 órám, mielőtt elindulok. Hátha jut egy kis idő a történelemre is.

Zsófi kellene nekem, hátha elmondja úgy, hogy megmaradjon, mint a múltkor.

Amúgy is túl rég volt már vele közös csináljunkvalamit-délutánom, amikor nincs program, csak úgy vagyunk, meg beszélünk.

A tegnap este vicces volt (bizonyos szempontból). Utólag belegondolva csodálkoztam magamon, hogy egyáltalán meg tudtam fogalmazni a mondandóm egy részét - a lényeg így is kimaradt, de mindegy, azt hiszem, feladom, nem is fontos, hogy tudja.

Elvileg visszatekintőt akartam írni a 2009-es évre, tekintve, hogy ma van az utolsó napja, és nem lesz soha többet, de úgy döntöttem, ehhez most túl éhes vagyok.

Maradjunk annyiban, hogy az eleje jó szar volt, ami március közepén teljesedett ki két hétben, aztán egyre jobb lett, ősztől pedig megint egyre lejjebb és lejjebb. Most ott tartok, hogy szeretem, amim van, de nem elég, és, ami hiányzik, arról én tehetek, szóval amivel nem vagyok megelégedve, az inkább én vagyok, semmint a világ.

Fogadalmat nem teszek, mert úgyse tartom meg, maximum felsorolhatom, mi az, amit jó volna elérni.

 - többet készülni az énekóráimra, itthon szinte sosem kínálkozik jó alkalom gyakorolni
 - eljárni edzeni (csak mikor?)
 - befejezni a vezetnijárást és levizsgázni végre (harmadszor már csak nem bukom meg... ajj de gyűlölöm a vizsgadrukkot!)
 - többet aludni és kevesebb időt tölteni a gép előtt a semmivel
 - ha gép előtt vagyok akkor írni ~ túl sok a papírtalan ötletem, nem akarom elveszni hagyni őket
 - TANULNITANULNITANULNI... ajj ._. (ezt a szmájlit azt hiszem Christől tanultam xD)

B.Ú.É.K. mindenkinek, menjetek, és bulizzatok azokkal, akiket szerettek, és ne haragudjatok rám, ha nem válaszolok az éjféli SMS-ekre, ugyanis egy fillér sincs a telefonomon, és még vagy egy hétig nem is lesz, csak amennyi pont elég arra, hogy megcsörgessek valakit. Bocsi ^^"

*ásít*

2009-12-30 14:36 szerda#

Tegnap néztünk Avatart Tomival (kár, hogy nem jöttetek, Zsófi, de én szívesen megnézem még egyszer a kedvetekért, és szerintem Tomi is, mert nagyon jó volt :D).

Írnék róla ajánlót, de nem érzek magamban erőt hozzá így öt óra alvás után. A tegnapi tizenháromhoz képest elég kevés xD szünet van ^^

... szünet van, és tanulni kéne... *megy és lelövi magát*

Ma voltam vezetni, ahhoz képest, amilyen állapotban voltam, egész jól ment. Pityu ugyan ki volt akadva rám, de Nagyi azt mondta, 99%-át a hibáimnak kiküszöbölhettem volna egy kávéval. Hát igen, ihattunk volna az Árkádban, ha már fél órával hamarabb odaértünk, de nem, nekem a mikrofonokat kellett megnézni ^^"

Azon gondolkozom, érdemes-e 3000-ért venni mikrofont (van!), ha a legdrágább 8000 körül van. Marhára nem értek hozzá, majd egyszer elviszem apát magammal.

Elvinném Reivest, ha nem lenne sokezer kilométerrel arrébb... Megpróbáltam telefonnal lefotózni a paramétereket, hogy majd elküldöm neki, és mondja meg h szerinte, de semmi nem látszott a képen, úgyhogy feladtam. xD Majd keresgélek a neten. :)

No, mostanra ennyi volna, megyek aludni... vagy iszom egy kávét, és tanulok... nem is tudom, melyik a csábítóbb XD